Megújul a szombathelyi oladi Szentháromság-templom belső tere

Megújul a szombathelyi oladi Szentháromság-templom belső tere

Újra jelentős értékű adományt szállított február 10-én Sziszekbe a Szombathelyi Egyházmegyei Karitász.

Ezúttal egy mobilházat juttat le egy földrengés sújtotta házban élő család részére, valamint 3000 euro pénzadományt adott át az újjáépítéshez a Szombathelyi Egyházmegye híveinek adományaként. A két mikrobusznyi szállítmányba ezenkívül játékok és beltéri falfestékek is kerültek.
Szombathely horvát testvérvárosa, Sziszek még mindig a teljes területét sújtó földrengés következményeivel küzd, az ottani egyházmegyei karitász elsődleges célja, hogy ideiglenes lakhatást biztosítson az újjáépítésig azoknak, akiknek otthona megrongálódott.

Ebben a Szombathelyi Egyházmegyei Karitász, valamint a Szombathelyi Egyházmegye plébániái és hívei is segítettek. Közös összefogásuk eredményeként egy azonnal költözhető, 25 négyzetméteres mobilházat telepítettek le február 10-én, szerdán Sziszek Petrijnska utcájában a Ribić család részére, akik két kisgyermekkel heteket töltöttek személyautójukban a folyamatos rengések miatt.

A mobilházat olyan család kapta meg, akinek otthona nagyon megrongálódott, lebontásra ítélték, de a család nem szeretné elhagyni annak környékét, ezért a házuk elé telepítettük le ideiglenes otthonukat. A közművételezés – áram, víz – is a megrongálódott házból történik, annak áramellátási- és szerelvényrendszerén keresztül” – mondta Tuczainé Régvári Marietta karitász igazgató.

A mobilház biztonságos elhelyezéséhez a karitász munkatársai fát vágtak, terepet rendeztek, lépcsőt építettek, valamint stabilan alátámasztották az ideiglenes lakóházat. A több órás munkába a szomszédok is besegítettek, a fiatal, kétgyermekes házaspár pedig boldogan vette át a mobilház kulcsát, és foglalta el új lakhelyét. A Ribić család elmondhatatlanul hálás a kapott adományért, mert így újjáépítendő otthonuk közelében maradhatnak.

 

VIDEÓ

Play Video

Betegek Szentsége

Betegek Szentségének ünnepélyes kiszolgáltatása

Február 11-e a Betegek Világnapja. Hagyomány egyházunkban, hogy ezen a napon kiszolgáltatják a Betegek Szentségét. Így tettek Zalaegerszegen, a Kertvárosi templomban is.

Évente több ezren zarándokolnak el Lourdes-ba, hogy részesei legyenek annak a csodának, amely 1858 óta Franciaországban a katolikus lelki élet egyik meghatározó része. Mi most nem mentünk külföldre, mégis részünk volt a Betegek Világnapjának ünneplésében, kegyelmeiben.

Több,mint 60 időskorú hívő kérte a betegek szentségét, hogy legyen ez öregségében támasza, testének lelkének orvoslója. Az esti szentmise keretében megújították keresztségi fogadásukat és közösen adtunk hálát a megáldott olajokért.

Ezt követően, azoknak, akik kérték ezt a szentséget, olajjal is megkentük kezeit, homlokát, miközben halk hegedűjáték segítette imádság áhítatában való elmélyülésünket. Az idei esztendőben, ügyelve a higiéniai szabályokra, maszkban, és elégethető pálcikákat olajba mártva rajzoltuk a szent kereszt jelét időseinkre.

Ez alkalomból a Mária Magdolna Plébániáról Stróber László atya volt segítségünkre.

Köszönjük a segítséget és mindenki közreműködését!

Betegek Szentségének ünnepélyes kiszolgáltatása1Betegek Szentségének ünnepélyes kiszolgáltatása1
Betegek Szentségének ünnepélyes kiszolgáltatása2Betegek Szentségének ünnepélyes kiszolgáltatása2
Betegek Szentségének ünnepélyes kiszolgáltatása3Betegek Szentségének ünnepélyes kiszolgáltatása3
Betegek Szentségének 800x400Betegek Szentségének 800x400

Jáki Templom

Újabb szenzációs régészeti lelet Jákon

Újabb szenzációs régészeti leletre bukkantak a szakemberek a jáki Szent György-templomban zajló régészeti feltárások során. Egy, a templomban eltemetett, feltehetően apát testét fedő miseruhát találtak. Az értékes leletet 2021. február 24-én mutatták be a sajtó képviselőinek.

A résztvevőket dr. Székely János megyéspüspök köszöntötte, aki örömét fejezte ki az újabb rendkívüli kincs megtalálása kapcsán. Elmondta, vélhetőleg egy ötszáz éves, Itáliában készült miseruha került elő, amely valószínűleg egy apát testét borította. A szombathelyi főpásztor hangsúlyozta, a kereszténység ősidők óta használ miseruhát, ünnepélyes liturgikus öltözetet. Már az Ószövetségi Szentírásban is olvashatjuk, hogy a papság hófehér alapon színesen díszített papi ruhában lépett az Isten színe elé, de ugyanezt láthatjuk az Újszövetségben is, például a menyegzős köntös esetében. Isten színe elé nem léphet az ember egyszerűen, bűnös, poros hétköznapi ruhájában. Föl kell öltenie a kegyelem ragyogó, hófehér ruháját, mondta Székely János. Ez volt az alapgondolat, ami a kereszténységet vezette, amikor a liturgikus ruhákat készítette. Hozzátette, a kazulajak2 eredete a római korba nyúlik vissza, a tunikára vették föl, mint elegáns köpenyt. 633-ban a toledói zsinat mondta ki, hogy minden papnak kazulában, ünnepélyes miseruhában kell a szentmisét bemutatni. A miseruha megtalálásának körülményeiről Pap Ildikó, az ásatásokat vezető régész beszélt a sajtótájékoztatón. A lelet jelentőségéről szólva elmondta, nem tudnak róla, hogy Magyarországon bármelyik templomból hasonló korú, állapotú és szépségű miseruha került volna elő ásatás következtében. A jáki templom főhajójában a főszentély előtt találták meg a régészek. A kutatók számítottak arra, hogy itt rangos világi személyek temetkezési helyére 20210224-jakpalast-ut-11bukkannak, azonban arra már nem számítottak, hogy rangos egyházi személy sírja kerül felszínre. A régész elárulta, sajnos a most megtalált sír sem úszta meg a későbbi bolygatásokat. 16-18. századi temetkezések alkalmával bolygatták meg, azonban a miseruhát akkor nem vitték el, hanem összegöngyölve visszahelyezték a sírba. Így találták most meg a szakemberek a templom belsejében. Semsey Réka, az Iparművészeti Múzeum művészettörténésze a textíliáról elmondta, az teljes egészében megmaradt. A miseruha előlapja díszítetlen volt, a hátlapja azonban nagyon díszes, hiszen a papok akkoriban még háttal miséztek, azt látták a hívek. A Jákon előkerült darab egy gránátalma mustrás (bársony), fém- és selyemfonallal hímzett szövet, amelynek színe piros, vagy bordó lehetett. Egy teljes felületén lanszírozott bársonyról van szó,20210224-jakpalast-ut-22 amelyet hurkokkal díszítettek. Semsey Réka szerint szinte biztos, hogy a 15. század utolsó negyedére datálható. Elhangzott, a miseruha középső sávján, az eddig feltárt részein, püspök szentek láthatók. Valószínűleg a ruha másik oldalán is egy püspök szent található, míg a legalsó, egyelőre még rossz állapotban lévő részen feltételezéseik szerint Szent Péter apostol látható. Erre egy eddig felfedezett kulcsból következtetnek. A most előkerült miseruhát a restaurálását követően a jáki templom mellett épülő látogatóközpontban helyezik majd el. Mint ismert, a jáki Szent György-templomban hosszabb ideje tartó régészeti munka folyik. Nemrég kiderült, hogy a déli toronyban valószínűleg megtalálták az alapító Jáki Nagy Márton sírját és földi maradványait.

Megtalálták az alapító Jáki Nagy Márton sírját

Megtalálták a templomalapító Jáki Nagy Márton sírját

Valószínűleg megtalálták az alapító Jáki Nagy Márton sírját és földi maradványait a Szent György-templomban, ezt a szenzációs bejelentést tették Jákon, a műemléki templomban zajló feltárások kapcsán

Az épületben hosszabb ideje tartó régészeti munka egyik legnagyobb felfedezése az elmúlt időszakban, hogy a déli toronyban, a valószínűleg az alapítót is ábrázoló falfreskók alatt, megtalálhatták Jáki Nagy Márton sírját és csontjait, mondta Papp Ildikó régész. Egy súlyos kőlapokkal fedett sírhelyet tártak fel a régészek, amely belül vakolt, koponyafülkés, láb felé többszörösen szűkülő téglasír, amelyben egy férfi csontjait találták. A szakemberek a leletek értékelése alapján jelenleg úgy gondolják, hogy a templom alapítójának a maradványai kerültek elő. Ráadásul a további feltárás során e sír alól egy újabb került elő, amelyben ezúttal egy női csontvázat találtak, arany ékszerekkel. Szakemberek feltételezése szerint a Ják nemzetség tagja lehetett az itt eltemetett nő. A jáki templom felújítása várhatóan 2022-ben fejeződik be.

VIDEÓ

Play Video