Missziós levél
A misszió küldetést jelent. Küldetést arra, hogy a szeretet örömhírét éljük, és sugározzuk mások felé is. Sokan vannak körülöttünk, akik keresik az életük igazi értelmét, azt a belső békét, amit csak a Teremtőjükkel való találkozás adhat meg nekik.
Jézus azért jött, hogy „életünk legyen, és bőségben legyen” (Jn 10,10), azért jött, hogy az igazi boldogság és teljesség útját mutassa meg, és nyissa meg az emberiség számára. A földi működése végén kérte az apostolait, így minket is, hogy tegyük az Ő tanítványaivá mind a nemzeteket (Mt 28,19), hogy hirdessük az örömhírt az egész világon (Mk 16,15). Aki csak egy kicsit is átélte a Krisztusban való élet örömét, annak a számára természetes lesz, hogy mindazoknak, akiket szeret, ezt a nagy kincset továbbadja. A misszió túlcsorduló szívből fakad.
Így hirdette boldogan és nagy tűzzel Szent Pál apostol az örömhírt, és azután szentek és szerzetesrendek sokasága, világi apostolok, édesapák és édesanyák adták tovább a hit kincsét a szeretteiknek, az arra szomjas embereknek. Tették ezt a saját koruk leghatékonyabb eszközeivel, beutazva az akkor ismert világ minden zugát, leveleket írva, az akkori világ közös nyelvét – az ókorban a görög nyelvet – használva. Az egyház legfőbb küldetése azóta is az evangélium átadása.
A Missziós Parancs mindannyiunknak szól. Ma a 21. században figyelemmel kell lennünk a kommunikáció új és igen hatékony eszközeire, ezért kérlek Benneteket kedves látogatók, hogy – lehetőségeitek mértéke szerint – osszátok meg a honlap üzeneteit ismerőseitekkel, barátaitokkal; továbbítsátok a számotokra jelentős üzeneteket sok-sok nyitott embertársunk felé. De még inkább: éljük hitelesen az evangéliumot, sugározzuk a szeretet és a hit fényét tetteinkkel és szavainkkal a barátaink, a szegények, a szenvedők és minden Istent kereső ember felé!.