Szent Márton

megkereszteli édesanyját

Szent Márton megkereszteli édesanyját

Savariában született Európa egyik legismertebb szentje, Szent Márton (316–397). Életrajzából értesülünk arról, hogy édesapja Pannóniában állomásozó római katona volt, a család később Itáliába került, ahol Márton – már mint megtért keresztény – maga is katona lett. Katonaként került Galliába (ehhez a korszakhoz kapcsolódik az a közismert jelenet, amikor köpenyét megosztja egy koldussal), majd leszerelése és további vándorlások után ismét ide tért vissza, ahol remeteként élt, később Tours városának püspökévé választották. A jámbor püspök sírja körül idővel zarándokhely alakult ki, ennek köszönhetően Európában többnyire Tours-i Szent Márton néven ismerik.

Szent Mártonról bővebben: www.szentmarton.martinus.hu

Boldog Brenner János

Brenner János (1931-1957) a Szombathelyi egyházmegye vértanúja. Mélyen hívő katolikus családban nőtt fel, melynek mindhárom fia pap lett. Iskoláit a pécsi ciszterci gimnáziumban és a szombathelyi premontrei gimnáziumban végezte. Ciszterci szerzetesnek készült, de a szerzetesrendek feloszlatása miatt már csak titokban tehetett fogadalmat. 1955-ben szentelték pappá Szombathelyen, és Rábakethelyen kezdte meg papi működését Kozma Ferenc plébános mellett. A kommunista hatalom nem nézte jó szemmel a buzgó plébános és káplánja lelkipásztori munkáját, igyekezett mindkettőt ellehetetleníteni. Máig sem tisztázott körülmények között, de egyértelműen az egyház megfélemlítése céljával 1957 telén meggyilkolták. Azzal az ürüggyel, hogy beteghez hívják, éjszaka kicsalták a plébániáról és útközben kegyetlen módon, 32 késszúrással megölték. Szombathelyen, a szalézi templom kriptájában temették el. 2018. május 1-jén avatták boldoggá. Földi maradványait a Székesegyházban helyezték el.

Boldog Brenner Jánosról bővebben: www.brennerjanos.hu

Boldog

Battyhány-Strattmann László

A honfoglalás koráig visszanyúló magyar főnemesi család sarja. A családból több egyházfejedelem, törökverő hős, államférfi és politikus vált híressé.
László tíz éves korától a jezsuiták kalksburgi, majd kalocsai intézetében nevelkedett. 1890-ben érettségizett, utána a bécsi Gazdasági Akadémián, majd a Rudolphiana Tudományegyetem kémia szakán tanult. 1896-ban bölcsészdoktorrá, az orvosi kar elvégzése után, 1900-ban orvosdoktorrá avatták. Orvosi pályáját sebészként kezdte meg. Közben — 1898. november 14-én — feleségül vette Coreth Mária Teréziát.
1901-ben az atyjától kapott köpcsényi uradalom kastélya mellett húsz- , később harmincágyas kórházat rendezett be szegény betegek számára. Kórházat létesített a körmendi kastélyában is, s kora legmodernebb gyógyászati eszközeivel szerelte föl. Maga is készített ilyen eszközöket. Kórházaiban sebészként főleg szemműtéteket végzett. A szegényeket ingyen kezelte, látta el orvossággal, a nincsteleneket pedig ruhával és pénzzel is támogatta. Három vármegye betegei keresték föl, naponta 60–100 beteg érkezett. Mindig a legelhagyatottabbakkal kezdte, a gazdagokat lehetőleg más orvoshoz küldte. 1921-től évenként általában ötezer beteget látott el a körmendi kórházban; életében mintegy 30.000 szemműtétet végzett. A saját költségén segítőtársakat, orvosokat, ápolónőket fogadott föl. Mindez fölemésztette vagyona nagy részét, az állam mégis a teljes vagyona után vetette ki az adót, amit ő — utánajárásra nem lévén ideje — meg is fizetett.

Szent Kvirin

Kvirin, Quirinus vagy Kerény püspök volt Siscia (Sziszek, ma a horvátországi Sisak) városában a Kr. u. 3. évszázadban. Szenvedéstörténete, melyet közel egy évszázaddal halála után jegyzett le az ókor legjelentősebb keresztény költője, Aurelius Prudentius Clemens, elbeszéli, hogy a Diocletianus-féle üldözésben rendelték el elfogását a város római elöljárói. Próbált ugyan menekülni, hogy az Úr nevében végzett missziós munkáját mind tovább végezhesse, de Maximus prefektus letartóztatta. Határozottan és bátran ellenállt a parancsnak, hogy tömjénáldozatot mutasson be a birodalom isteneinek, ezért megvesszőzték és bebörtönözték. A börtönben tiszta érvelésével és hitvallásával megtérítette az őrt, Marcellust. Három nappal később Alsó-Pannónia kormányzója elé állították, aki Savariába (ma: Szombathely) vitette. A bíróság itt sem tudta rávenni a hittagadásra, így vértanúhalál várt rá: malomkövet kötöttek a nyakára, majd a megáradt, mai nevén, Perint-patakba dobták 303. június 4-én. Halála előtti utolsó perceiben vigasztalta és a hitben való kitartásra buzdította övéit. Hívei később élettelen testét kiemelték a patakból, és a város scarabantiai kapuja közelében temették el, ahol később bazilika is hirdette bátor tanúságát.

A 4. század végén Kvirin ereklyéit Rómába vitték, és a Via Appián található Szent Sebestyén-bazilika mögött helyezték nyugalomra. A 6-7. századi itineráriumok (magyarázattal bővített zarándok-kalauzok) szerint a buzgó zarándokok nagy becsben tartották és sűrűn keresték fel. Későbbi hagyomány szerint az ereklyékből a római Santa Maria in Trastevere-bazilikába, Milánóba és Aquileiába is vittek, ill. egyet a szombathelyi Szent Kvirin-templomban, annak  felszentelésekor, 1938. június 4-én is elhelyeztek. Honlap: www.szentkvirin.hu

Szent Kvirin elítélése

Mindszenty József – 1892-1975

Mindszenty József 1892. március 29-én született Csehimindszenten, Pehm József néven. A szombathelyi premontrei gimnáziumban érettségizett, majd a katolikus papnevelő intézetben tanult tovább. 1915. június 12-én szentelték pappá. Káplánként Felsőpaty községben teljesített szolgálatot, majd a zalaegerszegi állami főgimnázium hittantanáraként dolgozott.

1918-ban saját hetilapot indított Zalamegyei Újság néven és aktív munkát végzett a Katolikus Néppártban. Eredményes és nagy hatású szervezőmunkája miatt, amelynek során kiállt a keresztény értékeken nyugvó politikai eszmény és célok mellett a rendőrség 1919. február 9-én letartóztatta és szülőfalujába száműzte. Csak a proletárdiktatúra bukása után térhetett vissza Zalaegerszegre, amelynek 1919. októberétől plébánosává nevezték ki. 25 évig látta el ezt a feladatot. A lelkipásztori munka mellett aktív közéleti tevékenységet is kifejtett. Szót emelt a kormány társadalom- és birtokpolitikája, valamint a nemzetszocialista és nyilas propaganda ellen. A zsidóüldözés idején néma tüntetésként rendszeresen mutatkozott nyilvánosan, sétált karonfogva a plébániája szomszédságában lakó rabbival.